Békásmegyer-Ófalu
Békásmegyer-Ófalu weboldala
>>>
Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja
>>>
Tennél a környékért? Írj egy kommentet!

Kurva anyját annak, aki az utcára dobja a kutyáját. Mindegyiknek. Komolyan.
Nem szeretek fikázni másokat, de kicsit kiábrándító, hogy 3 év alatt gyakorlatilag semmi nem változott a környéken. Idén tavasszal ráuntam arra, hogy évről-évre a közvetlenül mellettem lévő senkiföldjére szórják a szemetük a saját szomszédaim, a vele szembeni szomszédaim mindezt büszkén nézik, én meg mint valami lúzer kimegyek és összeszedem, majd berakom a saját kukámba.
A terület igen rövid története: a telekkönyv szerint itt egy bizonyos József utca, valamint a József és a Kőbánya utca közötti csíktelek fekszik. Az utca ezen része a valóságban sohasem létezett (a szintkülönbségek miatt ez képtelenség), de a rendszerben így van. És - ezt saját fülembe mondta egy önkormányzati ügyintéző - ha a rendszerben utca van, akkor az utca. A valóság nem számít.
Így hát idén tavasszal (na jó, picit talán elsietve, még inkább tél végén) beszereztem saját pénzemből kb. 70 méternyi bokrot, és a hétvégén, napi 10-11 órányi munkával, ketten kiástuk a helyük a sziklás-sittes talajban, elültettük őket hozatott termőföldbe (a sittben nem hiszem, hogy sok tápanyaghoz jutottak volna), és kaptak védőfóliát is a gaz ellen. Így kicsit elszeparáltam a területet az igénytelen környezetétől, mintha lenne gazdája. Remélem a bokrok felett már nem repül majd át a kevertes üveg, a sörösdoboz és a szaros pelenka.
Az utcán töltött idő alatt a saját szomszédaim ránk se bagóztak (leszámítva az utcán tartott kutyáik, akik nagyon élvezték a felfordulást és megugatták a talicskát is). A környéken lakók autóval közlekednek, így hermetikusan elzárták maguk mindenfajta interakciótól, némelyikük majdhogynem elsodort minket (hiszen az otthontól fél percnyire, zöldövezetben, szombat délelőtt természetesen 50-70 km/h között kell haladni). Azok a gyalogosok viszont, akik szóbaelegyedtek velünk - egy közelben lakó nyugdíjas bácsi és néni, két turista és egy középkorú, kissé alkesz fickó, aki állítása szerint a diplomáját a városban hagyta és inkább az erdőben él - szóval nekik mind tetszett, hogy végre történik valami, és reménykedtek egy szebb környezetben. De kb. ennyi, segítséget nem kaptunk, ketten dolgoztuk végig a hétvégét.
Remélem a bokrok életben maradnak, és meg sem állnak két méterig. Persze ehhez locsolni és nyírni kell őket, ami megint az én feladatom lesz.
Bocs, ha hosszú voltam, ez most kikivánkozott.